IGEHIRDETŐ

Katona Viktor

Református lelkipásztor és mentálhigiénés lelkigondozó vagyok, a Soli Deo Gloria Református Diákmozgalom vezetője. Feleségemmel Budapesten élünk. Szeretek gitározni, sétálni, zarándokolni. Egy hatgyermekes lelkészcsaládban nőttem fel, majd pápai diák lettem (gimnázium és teológia), voltam önkéntes Franciaországban (öregek otthon) és Angliában (Scargill House) is. Lelki utamon meghatározó volt a szemlélődő imádság és a szerzetesi hagyomány felfedezése – főleg a jezsuita és bencés közösségek megismerése által. Feleségemmel most azon dolgozunk az SDG keretén belül kialakítsunk egy együttélő, imádkozó és dolgozó közösséget. A gazdagréti református gyülekezetbe járunk, ahol tagja vagyok a dicsőítő csapatnak. 

TÉMA

1 Péter 2,5 “Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokat ajánljatok fel, amelyek kedvesek Istennek Jézus Krisztus által.”

A külsőségek, találkozások nélküli életben vannak-e elrejtett, belső növekedési lehetőségek? Tudok-e építkezni belül, lelkileg? Miből, honnan táplálkozom ehhez az építkezéshez? Belső növekedésnek sok útja lehet:  hitben, önismeretben, elfogadásban, szeretetben, önmagunk helyes látásában, szembenézés a “démonainkkal” a nagy magányos csendekben, Isten látásából részesülni, beljebb lépni a belső szobába…. ezekben nagy lehetőségek vannak. Ennek része lehet az egyéni csendes ima, szemlélődés, reflexió, a dicsőítés, a beszélgetés, közösség… Persze a lelki házban valahogy mindez egy másik dimenzióba kerül.