„Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet.“

(Zsoltárok 91,14)

Az idei tábor témája az Elköteleződés. Miért olyan nehéz elköteleződni a mai világban? Mi az, ami felé elkötelezettek vagyunk és miért? Mit jelent elköteleződni Jézus mellett és mit jelent Isten elköteleződése irántunk? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre fogunk választ kapni az esti istentiszteleteken, ahol Püski Dániel lesz az igehirdetőnk. A kiscsoport beszélgetések alkalmával, csendórákon és más lelki alkalmakon is ebben a témában mélyülhetünk el!

Püski Dániel sorai a témáról:

„A 21. század egyik nagy vívmánya a szabadság új szintekre emelése, melyet sokszor az elköteleződés elodázásával igyekszünk elérni. Nehezebben vállalkozunk kapcsolati elköteleződésre, igyekszünk kerülni, hogy csak egy hivatáshoz kötődjünk életünkben, és talán Istennel is egy lazább, „szabadabb” kapcsolatot képzelünk el, mint elődeink. A dicsőítő iskolában idén megpróbálunk rátekinteni arra, hogy Jézusban Isten milyen elköteleződést vállalt felénk, és hogy ez milyen mélyen hat a mi elköteleződéseinkre is. Közösen gondolkodunk arról, hogy életünk egy-egy területén hogyan köteleződünk el, és hogy Isten valójában milyen lehetőségeket teremtett számunkra e tekintetben. Bibliai történeteken és személyeken keresztül keressük a választ arra, hogy mit gondol az az Isten az elköteleződésről, aki a Zsoltárok könyvében így szól velünk kapcsolatban: Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet (91. zsoltár, 14. vers).”

(Forrás: Parókia Portál)

PÜSKI DÁNIEL

Keresztyén, férj, egyetemi lelkész, apa, utazó, egyházi startupper, geográfus, okleveles zenehallgató (az oklevelem nem erről szól), teológus, amatőr gasztromán. Ez mind, de leginkább az első! Azt gondolom, hogy ha Isten szándékosan ilyen sokszínűnek alkotta meg a világot, akkor érdemes mindezzel nekem is foglalkozni. Mindig is érdekelt minden, csak sajnos nekem csak 24 órám van egy nap. Remélem odafenn több időnk lesz…