“Föld kerekségének minden lakói és földnek lakosai lássátok meg,

mikor a hegyeken zászló emelkedik, és halljátok meg, ha megfújják a kürtöt!”

Ézs.18.3.

A sófár egy ősi zsidó (/ószövetségi) hangszer: egy egyszerű kosszarv, melyet fújva szólaltatnak meg. A sófár szó az (arámi nyelvű) sapír (szép) szóból származik, így feltételezett jelentése: szép hangú. A Talmud szerint ez a kosszarv emlékezteti a zsidókat arra a kosra, amelyet Ábrahám feláldozott fia helyett. [1Móz.22.13]

A sófár hangja…

• …bűnbánatra, számvetésre hív.
• …emlékeztet Istenre, aki a világ királya, mert a királyok előtt is fúvósok mentek.
• …a fontosabb események, böjtök, háborúk jelzésére is szolgált.

A Biblia eredeti szövegében sófárok zengenek a törvény adásakor [2Móz.19.16], Jerikó falainál [Józs.6.20], és a feltámadáskor is [Ézs.18.3].

Igehelyek: [kattits rá!]

1Móz.22.13 | 2Móz.19.13 | 2Móz.19.16 | Józs.6.20 | Ézs.18.3 | Ézs.27.13 | Zsolt.89.16 | Ez.33.3 | Jel.1.10 | Jel.4.1

honlapok:

MAGYAR: Wikipédiából | Mimiben

KÜLFÖLDI: Shofars Blast | Shofar From Wikipedia | Musica Antiqua |