A 2009. május 22-i debreceni események, a Kárpát medencei református magyarság egységesülése kapcsán az egység napjának nyilvánították a református egyházban május 22-ét. Ebben az évben ez a dátum közel esett pünkösd ünnepéhez is, ami a tanítványok egységéről, a közösség, az anyaszentegyház létrejöttéről tanít bennünket.
Jó volt ebben az összefüggésben, pünkösd másnapján, május 24-én Sófár dicsőítő napot szervezni: vártuk a Lélek megelevenítő erejének tapasztalását, az egység napját. Lelki síkon valóban az volt számunkra: az egység napja.
A helyi vendéglátó gyülekezet tagjai mellett számtalan miskolci református gyülekezetből érkeztek a résztvevők, illetve örömmel fogadtuk a messzebbről jövő vendégeket is (ők 31-en regisztráltak). A regisztráció után közös napunkat imaközösséggel kezdtük, majd 10 órától a templomban tartottunk istentiszteletet, melyen ifj. Csomós József lelkipásztor szolgált Igével. A dicsőítő dalokba az egész gyülekezet bekapcsolódott, a kb. 200 ember énekétől zengett a templom.
A vezérige János evangéliumából (15,16) szólt: „Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki…”- mondja Jézus. A kiválasztás célja a gyümölcstermés; a Lélek gyümölcsének pedig része az öröm.
Az istentiszteleti rész utáni előadás az örömteli gyülekezetről szólt, arról, mitől lesz egy közösség igazán keresztyén gyülekezetté? Az ebéd utáni előadásban az öröm megéléséről, illetve annak a fontosságáról hallhattunk, hogy az eszközt és a célt nem szabad felcserélni életünkben, szolgálatunkban. Az előadások szemléletesek, érdekesek voltak, a hallgatóságot többször bevonta az előadó.
A záró dicsőítő alkalom felemelő volt, a helyi gyülekezet ifjúságából alakult dicsőítő csoport szolgált köztünk, Leidgeb Ákos vezetésével. Igeolvasás, bizonyságtétel színesítette a dicsőítést, melyen 80-90 ember vett részt.
Öröm volt látni vallástanárként jelenlegi és volt diákjaimat a dicsőítésen, a dicsőítő csoportban; jó volt új arcokkal megismerkedni… Jó volt épülni, beszélgetni, részesülni a diósgyőriek vendégszeretetében, egymás társaságában! Istené legyen a dicsőség ezért a napért is!
Thoma László