Íme, az idei Dicsőítő Iskola kurzus- és műhelyvezetőinek bemutatkozói régi és új arcokkal és új műhelyekkel! Ha van időd, görgess végig, vagy ugorj egyből arra, amire kíváncsi vagy!
A kurzusokon elsősorban zenei területen fejlődhetsz egyéni órákon, ahol a tanárok a személyes igényeidet és képességeidet figyelembe véve állítanak személyes kihívások elé, hogy a legjobban fejlődhess.
A műhelyeken csoportosan fejlődhettek a különböző művészeti ágak területein.
KURZUSOK:
ének | gitár | basszusgitár | billentyű | dob | improvizáció
MŰHELYEK:
dicsőítésvezetés műhely | népzenei műhely | hangtechnika műhely | dráma műhely | bibliodráma műhely | tánc műhely | installációs alkotóműhely | irodalmi műhely | Digital Art műhely
A kurzusleírások folyamatosan frissülnek!
KURZUSOK
Ének
HUTVÁGNER ERIKA
Veszprémi születésű vagyok, jelenleg is itt élek és tanítok hittant és ének-zenét a Padányi Katolikus Gyakorlóiskolában. Általános iskolás és gimnazista fiatalokkal foglalkozom, valamint mentorként főiskolásokkal is. Gyermekkorom óta szívesen zenélek, énekelek kórusban, hegedülök zenekarban. A gimnáziumi évek után teológiát, ének-zenét és egyházi zenét tanultam. Kórusmunkával is foglalkozom, gyermekkart és gimnazistákból álló kamarakórust vezetek. Több éve énekelek dicsőítő zenekarban, templomi kórusban és ifjúsági zenekarban, valamint énekesként és hegedűsként tagja vagyok egy Peregrinus (Zarándok) nevű zenekarnak, akikkel régi zenét játszunk, illetve feldolgozunk. A zene révén rengeteg jó barát, értékes ember és sok örömteli élmény lett része az életemnek, és Istenhez is közelebb kerültem. Az énekes kurzuson lesz rendszeres hangképzés – egyéni és közösségi formában is – valamint lehetőség nyílik új dalok tanulására, gyakorlására. A testi-lelki egészséget szem előtt tartva próbálunk hangszerünkkel – az emberi testtel – jól bánni, és közben Istenre figyelni, őt dicsőíteni. Szeretettel várok mindenkit, aki ebben a közös munkában szívesen részt vesz.
STANDOVÁR SÁRA
Sziasztok kedves leendő diákok! Illik bemutatkoznom, mielőtt megbíztok bennem, hogy énekre tanítsalak benneteket, de nem is tudom, hol kezdjem. Leírhatnám, hogy már zeneoviba jártam, és a 10 év fuvolatanulás mellett általában két-három kórusban is énekeltem. Az Operaház Gyerekkara és a magánének tanulás után is még azt kell, hogy mondjam, nem tapasztaltam annyit a zenéről, mint 2009 óta.
A zeneiskolai rendszerből már rég kiábrándultam, de nem tudtam még, hogy merre tovább. Férjemmel, Balázzsal való találkozás segített megérteni, hogy mi is a bajom, és azóta teljesen más füllel és szívvel vagyok a világban. Elkezdtem megkeresni a magam zenéjét, a saját hangom. Ezen az úton egész életemben haladni fogok, de zenésznek vallom magam már. Én azt tudom nektek felajánlani, hogy ebben az egy hétben együtt haladhatunk ezen az úton, amelyben mindannyian fejlődhetünk, ha beszélgetünk a zenével.
Várhatóan fel fognak merülni olyan énekesek, mint Ella Fitzgerald, Aretha Frenklin, Whitney Houston, Beyonce, Alicia Keys, Brian Mcnight, Michael Jackson, George Benson, Stevie Wonder, Lauryn Hill, Raul Midon, Esperanza Spalding, Judith Hill, Duwende, Cserháti Zsuzsa…akik így hirtelen eszembe jutottak. És ajánlom figyelmetekbe Victor Wooten Music Lesson könyvét, mely egy nagyon izgalmas, és szemléletváltó könyv a zenéről, egy zenésztől
Gitár
RICZU PÉTER
A zene szeretetét édesapámtól örököltem, gitárt is valószínűleg az ő hatására vettem először a kezembe. A mikéntjére magamtól próbáltam rájönni, és eleinte csak amolyan hobbiként, a saját szórakoztatásomra pengettem. Az alapokat kis segítséggel tanultam meg, s miután az interneten felleltem a különböző általam kedvelt dalok tabulatúráit, megtanulgattam őket szépen sorjában, ellesve a technikákat, fogásokat.
A gitár használatát Isten dicsőítésére a Gazdagréti Gyülekezetben használtam először az ifiben, majd később, már mint dicsőítés-vezető a vasárnap délelőtti istentiszteleteken. Később Nagykőrösre vezetett az utam, feleségemmel, Ginával, és két kisfiunkkal, Sebestyénnel és Bendegúzzal itt élünk és szolgálunk. :) Itt Nagykőrösön – ami az 5. Sófár Dicsőítő Iskola helyszíne is volt – a gyülekezetben minden hónap végén tartunk Gitáros Istentiszteletet, a gyülekezetből összeállt kis zenekar részvételével, sok fiatalt hívogatva így a gyülekezetbe.
Isten dicséretéhez nem kell jól játszani. Isten dicséretéhez elég örömmel játszani. Várok mindenkit, aki szeretné a hangszerét dicsőítésére használni, elsajátítani az alapokat, ellesni pár akkordot, megtalálni az örömöt a vízhólyagok és fájó ujjak mögött ;)
KISS SÁMSON ENDRE
Kisebb koromban meg voltam győződve róla, hogy sose fogok zenével foglalkozni. Ennek az volt az oka, hogy szüleim ovitól kezdve járattak zeneiskolába, és valamilyen ballépés folytán (igazából, hogy örömet szerezzek szüleimnek) a zongorát választottam hangszeremül. Így hat év nyűglődés után végül én is, meg szüleim is feladták, és azt gondoltam, itt véget is ért zenei karrierem.
Csakhogy gimiben elkezdtem gitár-alapú zenéket hallgatni, és így aztán ellenállhatatlan késztetést éreztem arra, hogy gitárt vegyek a kezembe. 16 évesen egy 2000 (!) Ft-os gitáron kezdtem tanulgatni akkordokat, aztán később még 1-2 szólót is. Nagyon rossz gitár volt, nehéz volt rajta játszani, de megerősödtek az ujjaim és azóta is értékelek minden hangszert, ami jobb, mint az első gitárom. Szintén gimi alatt alakítottuk meg első zenekarunkat, a Hungarocellt, akikkel a punk-rock életérzést próbáltuk megélni és tovább adni (Green Day, Nirvana, Offspring, RHCP, később Metallica meg Guns is).
Aztán az egyetemen kicsit más irányba fordultam és 2 évig a Talitha Kúmi gitárosaként tevékenykedtem. Ebben az időszakban a 12-húros gitár, és a balkáni ritmusok jelentették főként a kihívást. Közben hellyel-közzel egy Gyökerek nevű zenekarral is játszottam, akikkel olyanok voltunk, mint a nevünk. :P Ez egy ilyen pop-rock irány volt, amibe én vittem a súlyosabb zúzósabb témákat (legalábbis szerintem).
Aztán ahogy teltek az évek belecsöppentem a jazz világába, ami új zenei távlatokat nyitott meg előttem és rendbe tette a fejemben a zeneelméletet. Azóta is a hatása alatt vagyok. Egyéves Amerikában tartózkodásom alatt többször játszottam egy alkalmi jazz-formációval, ami szintén nagyon nagy élmény volt (hisz végül is a tengeren túlról származik a jazz).
A lelki életemről annyit, hogy lelkész-gyerekként nőttem fel, aminek következtében lázadtam sok minden ellen, de aztán 16 évesen Isten megszólított és megszelídített. Ehhez kapcsolódik az, hogy gimi óta vezetek dicsőítést több-kevesebb rendszerességgel.
FEKETE KARESZ
Területfejlesztő geográfus, gitáros, kórusvezető és kántor is vagyok talán. Újdonsült és lelkes „balatoni”, a szívem legmélyén valahol, örökre „kőbányai”. Újdonsült férj, kegyelemből mindig megújuló hitű református. Szenvedélyes horgász és még szenvedélyesebb focidrukker. Vagy fordítva. Zongorán kezdtem 5 évesen – lett belőle 11 év kőkemény zeneiskola. Közben jött a rockzene és a gitár 11-12 éves korom környékén. Szerelem volt, és nem múlt el, hanem egyre komolyabbá, az életem és talán az énem szerves részévé vált ez a kapcsolat. Kiváló tanároktól tanulhattam: közülük ki kell emelnem Kiss Gergelyt, aki a kezdeti lépéseimet irányítgatta, illetve Fehér Gézát, aki legfőbb edzőm és élő lelkiismeretem volt a legmegszállottabb, legeltökéltebb hónapjaimban, éveimben. Játszottam jópár zenekarban, rockot, bluest, jazzt és világzenét is. És bár manapság kevés lehetőségem van a zenekari zenélésre, amolyan „mégis” felfogással, még mindig (többnyire) lelkesedéssel és szinte gyermeki hittel tudom belevetni magam a gyakorlásba. 2012 óta foglalkozom kórusvezetéssel. Hatalmas kaland, felelősségteljes munka, komoly elhívás, és megannyi öröm. Három évig szolgáltam a kőbányai Sztáray Mihály Vegyeskórusban, majd 2015. ősze óta a balatonszabadi gyülekezet énekkarát vezethetem, folyamatosan megtapasztalva Isten bölcsességét, kegyelmét és áldásait. Azt hiszem kaptam egy ajándékot, amit nekem kötelességem továbbadni. Szeretem. Civil munkám mellett gitároktatással is foglalkozom a mindennapokban, a lehető legkezdőbb szinttől addig, ameddig csak képes vagyok még valami újat mondani.
Mostani kurzusomra minden gitárost szeretettel várok, de elsősorban azokat, akik elektromos gitárral érkeznek. Az egy hetes kurzusokon igyekszem személyre szabottan megtalálni azokat a fő információkat, amelyek átadásával a leghatékonyabban segíthetem az egész éves hangszeres fejlődést. Törekszem arra, hogy minél átfogóbb képet adjak a gitározásról, hogy minél több hasznosítható tudás kerülhessen birtokotokba ebben a feszes tempójú egy hétben. A szokásos dolgokon (hangszer és tartozékai) kívül: Jegyzetfüzetet, kottafüzetet, pendriveot, tollat és ceruzát pls hozzatok!
Basszusgitár
KOZÁK BALÁZS
Kedves ti, akiknek van türelme eme kimutatkozót olvasni! Kíméletlen leszek, mert utálok e-mailezni. Kozák Balázsnak hívnak, igen ez a leánykori nevem is, Szolnokon születtem és ott is szeretnék meghalni, majd. Jelenleg Pesten Zen-élek és ennek a kis szimbolikus kötőjeles szófordulatnak egyáltalán nincsen semmi köze a zen buddhizmus valamely válfajához, még mielőtt megköveznétek vagy kiátkoznátok a szentek közönségességéből. Egy csodának köszönhetem az életem és a sok zenét az életemben és ez a csoda azóta is kíséri hol túl szürke hol túl rózsaszín mindennapjaimat. 10-es éveim első felében kezdtem el hangszerhez nyúlkálni aztán ez megszokássá vált és azóta követelem a napi adagom, ha meg nem kapom.
Profi zenésznek kicsit nagyképűen, de őszintén 17 éves korom óta tartom magam, amikor is Dian Róbert első jazzt nekem oktatni próbáló tanárom bevett a zenekarába miután fél év basszusgitározás után eljátszottam Charlie Parker-Donna lee című pop slágerét Jaco Pastorius féle feldolgozásban (házi feladat: keress rá Youtube- on). Azóta Istennek hála nagyon sok híres és hírhedt de néhány jó zenésszel is össze hozott a sors és rengeteg minden ragadhatott rám a koszon kívül.
Elöljáróban: Nem akarok nektek semmit tanítani. Mutatni akarok nektek dolgokat a zenéről amik aztán a részeitekké válhatnak “megtaníthatjátok magatokat” ha ti is akarjátok.
A zene egy nyelv, remélem tudunk majd sokat beszélgetni… Peace, B.
Billentyű
SÜLL MÁRIA
Süll Mária vagyok. Győrrel átellenben, Felvidéken élek egy kis faluban férjemmel és három fiunkkal. Ausztriában, Grazban végeztem az ottani zeneakadémián zongora és zenepedagógia szakon. Sokat gyakoroltam, nagy lelkesedéssel, máskor kínkeservesen csipegetve a klasszikus zongorairodalom gyöngyszemeiből. Az egyetemi évek alatt lassanként beépültem az ottani gyülekezetünk dicsőítő csapatába. Sok-sok áldást kaptam akkor, ott abban a szolgálatban!
A másik meghatározó hely, közösség, ahol gazdagodhattam a dicsőítésben, maga a Sófár. :) Eddig három alkalommal vehettem részt, mint zongoratanár és a dicsőítő csapat tagja, a nyári dicsőítő iskolában. Idén is nagy lelkesedéssel készülök rá, és már nagyon várom!
Remélem találkozunk!
TÓTH INGRID
Zeneszerető családban nőttem fel, édesanyám szintén zenész, fuvola és szolfézs szakos tanár. Természetes volt tehát, hogy bátyáimat és engem egész kicsi korunkban beirattak zeneiskolába. A zongorát igazából a szüleim választották nekem, valójában fuvolázni szerettem volna, de akkor még ahhoz túl kicsi voltam, így kezdtem el zongorázni 6 évesen. Pár évvel később fuvolára is beiratkoztam, de addigra a zongora annyira a szívemhez nőtt, hogy a fuvolát igen ritkán vettem csak elő, így azt két év tanulás után abba is hagytam. Tulajdonképpen egész kicsi korom óta zongoratanár szerettem volna lenni, de végül a gimiben döntöttem el, hogy valóban ezt a pályát választom. Két éve végeztem a szegedi egyetemen, jelenleg zeneiskolában tanítok. Nemcsak a zenét, hanem a gyerekeket is szeretem, örömet okoz számomra a tanítás.
A gyülekezetben az ének és zenei szolgálatba is már gyerekkoromban bekapcsolódtam, 9 évesen már a templomi énekkar tagja voltam, pár évvel később pedig már a zenekarban is játszottam, hol zongoráztam, hol fuvoláztam. Két bátyám is rendszeresen zenélt, énekelt a gyülekezetben, idősebbik bátyám szintén zongorázott. Eleinte ő segített nekem a dicsőítő énekek tanulásában, hiszen ez kicsit más volt, mint klasszikus zenét játszani. Jelenleg működik a gyülekezetünkben egy tinédzserekből, fiatalokból álló kis zenekar, melynek a próbáin rendszeresen részt veszek, segítem, tanítom őket.
Első alkalommal veszek részt a Sófár Dicsőítő Iskolában, izgatottan, kíváncsian várom!
Dob
A kurzus betelt, sajnos már nem tud több jelentkezőt fogadni!
BÁRTFAI GÁBOR
Zenét szerető családból származom. Zenei általánosba jártam, majd különböző hangszereken tanultam. 14 éves korom körül kezdtem dobolni, a híres ÁMEN zenekar siófoki szabadtéri koncertjét követően. Teljesen lebilincselt a dobosuk játéka akit a színpad mögül figyeltem. Nyári szünetekben Bátyámmal és a telekszomszédunkkal minden nap zenéltünk – próbáltuk megszólaltatni az akkori slágereket :) Picit később basszusgitározni kezdtem, először csak a magam örömére, azután jöttek zenekarok, illetve ezzel párhuzamosan Budapesti Egyetemi Gyülekezetben éveken át kísértem a dicsőítő zenekarral az énekeket, hol basszussal, hol ütőhangszerrel. Az elmúlt időszakban ill. jelenleg a munka mellett magán úton veszek jazz-dob órákat.
Ahogy visszaemlékszem mindig is a zene lüktetése, összhatása volt az, ami magával ragadt, és így van ez most is. Lenyűgöznek azok a zenészek, műfajtól függetlenül, akik játékukkal egyszerre olvadnak eggyé a többi zenésszel, de mégis kiemelkedően, kifejezően, meghatározóan muzsikálnak.
A táborban lehetőség lesz a dobszerkós, ill. a finomabb, csendesebb ütőhangszeres játék tanulására is. Szeretnélek támogatni benneteket a zenei kifejezésben, mindenkit ott, ahol épp tart. Ezekre az egyéni foglalkozások adnak majd lehetőséget.
SCHAFAREK JÓZSEF
A családomban nem volt zenész, ennek ellenére vonzódtam a zenéhez. Viszonylag későn, 16 éves koromban kezdtem foglalkozni a dobolással. Egy középiskolai unalmas órán, villámként hasított belém, hogy nekem dobolnom kell! A magyarázatot nem tudom. Az órák után hazamentem, összegyűjtöttem az összes olyan tárgyat a lakásban, ami dobra hasonlított, vagy legalább ahhoz hasonló hangot adott ki, és elkezdtem püfölni őket. Autodidakta módon kezdtem gyakorolni. Sok zenét hallgattam, és próbáltam „levenni”, mit és hogyan játszanak a dobosok.
Aztán próbáltam egy jó tanárt keresni, de a 70-es évek végén, 80-as évek elején ez egyáltalán nem volt egyszerű. 1982-ben elhatároztam, jelentkezem a Jazz Konzervatóriumba. 1983-ban azonban behívtak katonának, így a nagy álom nem valósult meg, a felvételi elmaradt. Azért előtte még volt szerencsém Nesztor Ivánnál, az akkori idők egyik legjobb tanáránál tanulni. Megtérésemig több zenekarban is játszottam. Amikor elfogadtam Jézust megváltómnak, letettem a dobverőket egy időre. Kiszálltam az éppen aktuális zenekaromból. Az Úr kegyelméből azonban nem kellett abbahagynom a zenélést. A 90-es évek eleje óta aktívan veszek részt a dicsőítésben. 2005 óta vagyok tagja a Debreceni Dicsőítő Iskola tanári és dicsőítő csapatának. Időnként egyik barátom dobiskolájában is tanítok. Gyülekezetem dicsőítő szolgálatában szolgálok, és jelenleg emellett két zenekarban játszom. Sok stílust kedvelek. Hallgatok a klasszikus zenétől a jazzig mindenféle zenét.
A táborban szeretném inspirálni és segíteni dobos barátaimat legjobb tudásom szerint. Várom a velük való találkozást, a közösséget minden hívő testvéremmel, a közös dicsőítést.
VÍGH TAMÁS
Nyugalom! A profilképemnél sokkal normálisabb fejet is tudok vágni, de a név kötelez a vidámságra és minimum el kell jönnöd a táborba, hogy megismerd a Komoly – Vígh Tamást (tudom gyenge szóvicc).
Ha ezek után sem tántorodtál még el a dobolástól, akkor talán jó helyen jársz a dobkurzuson. Igazából nem fogunk mást csinálni csak kopogtatni egy faládán és jókat nevetni, hogy nem megy egyikőnknek se profin. Talán nekem egy kicsit több tapasztalatom van, hogy hogyan lehet valami rendszert rakni az összevissza püfölésbe és remélem közösen jutunk valamire majd egy hét alatt. Az sem baj, ha nem, mivel otthon is lehet kísérletezni, hogy hogyan fejlesszük tovább a csapkodást, és azt hiszem ehhez tudok majd neked támpontot adni. Igazából könnyebb, mint gondolnád, csak egy kis matematika az egész. Ha nem értesz a matekhoz akkor pedig majd kreatívak leszünk, az úgysem árt a zenében.
Kitérhetünk arra is, hogy mit jelent keresztényként ülni egy zenekarban és megpróbálni kicsit összefogni a többieket, akkor is, ha még alkalmatlannak érezzük magunkat, vagy ha épp a basszusgitáros felidegesített.
Most a végére kellene valami jó befejezést írnom, de nem fogok, mert még el sem kezdtük a közös munkát. Jó móka lesz ;) Béke!
Improvizáció
MAYER JÓZSEF
Mayer József vagyok, általában inkább Joe-nak vagy Dodinak szólítanak ez emberek, a felvidéki Somorjából származom és 27 esztendős vagyok. Hatévesen kezdtem hegedülni, amit annyira nem szerettem, hogy általában a hegedűtokkal jártam szánkózni vagy mindig a liftben hagytam a hangszerem, titkon remélve, hogy valaki ellopja majd. A hegedűtanulás mellett népi brácsáztam inkább kevesebb, mint több sikerrel. Végül elkezdtem 14 évesen basszusgitározni, amin keresztül lecsúsztam a nagybőgősök világába, amit azóta sem bánok. Középiskolát a győri konzervatóriumban végeztem, majd a pesti Zeneakadémia hallgatója voltam öt évig klasszikus nagybőgőművész, egy évig nagybőgő tanár, két évig jazz-bőgő tanár szakokon és végül az Eltén ének-zene tanár szakon. Rengeteg zenésszel játszottam az évek alatt, rengeteg műfajban a barokk zenétől a punkig, a swingtől a kortárs zenéig, de az előadóművészet mellett szenvedélyem a tanítás, amit inkább terelgetésnek mondanék, mert ahogy tudjuk “Tanítónak se hívassátok magatokat, mert egy a ti tanítótok, Krisztus.“ (Mt 23:8-10) :)
Azt a megtisztelő feladatot kaptam, hogy idén improvizációt fogok (ami nekem is egy új kihívás) nektek tanítani csoportosan és egyénileg egyaránt, amelyek főleg a gyakorlatban hasznosítható elméleti instrukciók lesznek, illetve egy előadással színesítem az idei tábort és ha betéved egy nagybőgős, azt is szívesen segítem. Remélem kölcsönösen fogunk egymástól tanulni:) Hiszek a hagyományos konzervatív énekalapú zeneoktatásban, emellett az új kiaknázatlan, alternatív utak keresésében, abban, hogy az emberek többsége tehetséges, a zeneelmélet és a szolfézs hasznosságában, a hangszeres technikában, abban, hogy a zenei érték műfajfüggetlen és persze Jézus Krisztusban (ez lehetne a nagybőgősök hitvallása).
Jómagam egyedüli református vagyok a családunkban, 21 évesen tértem meg.
Kis ízelítő: Bottesini Elégia
MŰHELYEK
Dicsőítésvezető műhely
ANDELIC JONATHAN
Andelic Jonathan vagyok, röviden: Jota. Bemutatkozom: nem tudom, hogyan kell bemutatkozni. Attól tartok, hogy ez a zavarodott küzdelem végig fogja kísérni az életemet, hacsaknem indítanak egy okj-s bemutatkozó tanfolyamot.
Ott születtem, akkor, itt és itt élek, ilyen magas vagyok, olyan szemű és olyan hajú. Van édesapám, aki főállású lelkész, van édesanyám, aki a polgári munkája mellett mindenben hősiesen mellette áll. Van egy bátyám feleséggel és egy fiú kisbabával, és egy gyönyörű húgom férjjel. Az imént felsoroltak közül, a szüleimet is beleértve, különböző szinten, de valamennyien éneklünk és zenélünk.
Lényegében az édesapám által pásztorolt békéscsabai gyülekezet volt a második otthonom, amíg 2015-ben Budapestre nem költöztem. Ott már 14 éves koromban bekerültem a dicsőítő csoportba zongoristaként és kicsivel később énekesként is. 18 éves korom óta vagyok zenei és dicsőítésvezető. 15-16 éves korom óta írok dalokat, melyek közül talán a legismertebb a „Jézus, leborulok”. Talán nem szerénytelenség, ha azt gondolom, hogy sok tapasztalatom van már a dicsőítésvezetés területén, mind emberileg, mind lelkileg, mégis bennem is sok még a kérdés. Egyben viszont teljes mértékben biztos vagyok, hogy bármit teszünk, Isten elsődleges szűrője a szív, és minden egyéb e mögött húzódik.
A Dicsőítésvezető Műhely lényegében arról fog szólni, hogy mit rejt magában ez a szóösszetétel: dicsőítésvezető – igeileg, emberileg, lelkileg, szellemileg. Elsősorban, mint dicsőítőnek, milyen eszközöket, lelki fegyvereket adott Isten a kezembe? És hogyan használjam ezeket? Dicsőítésvezetőként mi a felelősségem? Egyáltalán mi az, hogy dicsőíteni? Hogyan kell „jól” dicsőíteni? Hogyan motiváljak, buzdítsak, tanítsak erre másokat? És sorolhatnám. A célom az, hogy ezekre és sok hasonló vagy még jobb kérdésre együtt keressük és találjuk meg a választ.
Ha vannak kérdéseitek a témával kapcsolatosan, amelyekre a műhelymunka során szeretnétek választ kapni, bátran írjatok a jota.primo kukac gmail.com e-mailcímre!
Népzene
DRASKÓCZY LÍDIA
Draskóczy Lídia vagyok, népi hegedűs, klasszikus brácsás, zenetanár, kórusvezető, énekszerző, 3 gyermekes anyuka.
Klasszikus hegedűsként végeztem a konzit, majd tanulmányaimat mélyhegedű szakon folytattam. A Zeneművészeti Főiskola elvégzése mellett már foglalkoztam népzenével. 1994-től 2013-ig tagja voltam a Zurgó Együttesnek. Jelenleg a Tázló Együttesben hegedülök moldvai csángó népzenét, valamint tagja vagyok a HolddalaNap Zenekarnak. Az aktív zenélésen kívül hegedűt tanítok a csömöri Krammer Teréz Zeneiskolában.
Református zenész családban születtem. Otthon mindig azt láttam, hogy Isten az Úr, és az Ő akarata az első az életünkben. Nagyon fontos számomra Úr Jézus dicsérete énekekkel, hegedűvel, zenével. Neki és Róla írt dalaimból 2 CD lemezt adtunk ki az általam vezetett CSAK TE kórussal-CSAládi Kórus TErény. (“Örömömben,bánatomban”és “Lámpás az úton”) Énekeim nagy része népzenei ihletésű, többet közülük népi hangszereken kísérünk (koboz, ütőgardon, népi furulya).
Célom, hogy megszerettessem a zenét, az együtt muzsikálás örömét átadjam, és Istenhez illő módon zengedezzek mindazokkal, akiknek ugyanez a célja.
Harmadik alkalommal fogok részt venni a Sófár táborban. De míg tavaly és tavalyelőtt csak hegedűt (és szolfézst) tanítottam, idén felkértek “népzenei műhely” vezetésére.
Mindenkit szeretettel várok, aki nyitott arra, hogy magyar népzenénkről többet megtudjon, népdalkincsünkben és ismeretekben gazdagodjon.
Hangtechnikus műhely
ZSOLDOS BÁLINT ILLÉS
Már óvodás koromban jól éreztem magam a tekergő kábelek és a csatlakozók között, kisiskolásként a dominóimat “erősítőkké” és “magnókká” alakítottam, később madárhangokat vettem magnóra egy esernyőre kendácsolt mikrofonnal. 12 éves koromban már odaengedtek a suliban a hangosításhoz, majd a gyülekezeti zenekar technikusa lehettem. 10 évig rádióztam, s közben a Kandón stúdiótechnikára szakosodva lettem villamosmérnök, ezen a területen is helyezkedtem el. Bár az utóbbi években már inkább erősebb áramokkal foglalkozom, a hangtechnika, a zene továbbra is az érdeklődésem egyik centrumában van.
A kurzuson a főbb alapfogalmak tisztázása után végigtekintenénk a hangátviteli lánc elemeit a hangforrásoktól, mikrofonoktól kezdve a hangszórókig, kicsit csiszolnánk a fülünket, megismerkednénk fontosabb ökölszabályokkal, mögé néznénk pár technikai “misztériumnak”, és hogy mi is történik a “színpadon”. Igyekszem majd egy olyan szemléletmódot átadni, amivel elég jól eligazodhattok a különböző gomberdőkben és kábeldzsungelekben, levadászhatjátok a hibákat, illetve megmutatnám, miként érdemes nekikezdeni a hangzás kitenyésztésének, világba szórásának-rögzítésének.
Dráma műhely
A kurzus betelt, sajnos már nem tud több jelentkezőt fogadni!
ABLONCZY ÁRON ÉS BÁLINT ANNA
Ablonczy Áron vagyok, a drámázás kikapcsol, játék számomra, amiben önmagam lehetek, de mégis sok előadás közben olyanná változik, mintha egy filmdrámát néznék. Magával vonz. Minden alkalommal kísérletezek, keresem a drámázás határait. Ezenkívül éppen 26 éves lettem, lelkésszé válok, férjé alakulok. Amihez ragaszkodom, az a kertészkedés, a sport és az alvás.
Bálint Anna vagyok, 21 éves teológus. Drámatagozaton voltam a gimiben, ott is, és azóta is résztvevője voltam sok előadásnak, mint színész, rendező, író, konzulens, dramaturg, díszlettervező, ilyesmik. Csodálatos a színházcsinálás! Azért szeretem ennyire, mert tükröt tart a társadalomnak és magunknak, és ebben a táborban az a jó, hogy a legizgalmasabbat keressük a tükörben: hol bújt meg Isten, vagy honnan hiányzik.
Ebben az évben kísérletezni fogunk. Minden napnak saját témája és stílusa lesz. Egész napot szentelünk egy-egy drámás technikának. Ezért lesz pantomim nap, flash mob nap, filmforgatás és természetesen a drámázás eddig megszokott kereteibe is beletekintünk. A kurzuson keresztül elsősorban lelkesedést és működőképes példákat szeretnék átadni. A cél ugyanaz, mint eddig, hogy megismerjétek ennek a dicsőítésnek rejtelmeit, ezután pedig a tanultakat – a pluszban kapott segédletekkel és példa anyagokkal együtt – vigyétek haza a gyülekezeti szolgálatotokba. A kurzusunk nem bibliodráma és nem pszichodráma, ezért nem terápiás és önismereti elemekkel fogtok itt találkozni, viszont személyre szabottan foglalkozunk minden lelkes drámással és a későbbiekben is használható tapasztalatot szeretnénk átadni a számotokra. Várunk titeket!
Bibliodráma műhely
THOMA LÁSZLÓ
Thoma László vagyok, református lelkész, bibliodráma vezető. Feleségemmel és három gyermekemmel Gazdagréten élünk és szolgálunk. 2006 óta foglalkozom dramatikus önismerettel, mely igazán nagy kaland a számomra. A bibliodráma képződés során tapasztalhattam meg, hogy ez a módszer nem csak nekem jó, de vezethetek is másokat abban, hogy bibliai történetek megelevenedése által Istennel, másokkal és önmagunkkal kapcsolatos fontos felismerésekre tehessünk szert.
A bibliodráma műhelyben intenzív munkára hívom a jelentkezőket! Különleges lehetőség, hogy egy héten át bibliodrámázhatunk napi több órában és ezáltal kitehetjük magunkat annak, hogy Isten cselekedjen bennünk, közöttünk! A Biblia történetein keresztül nézhetünk rá életünk fő eseményeire, kihívásaira és arra, merre vezet bennünket Isten, mire hív a jövőben? Játszani fogunk és hiszem, hogy igazából Isten lesz a rendező.
Tánc műhely
SÜLL VILI
Amikor 6 évesen megjelentem szüleimmel a müvészeti iskolában, hogy rajzra felvételizzek, már nem volt hely a rajzos osztályban. Ezért balettre írattak. Micsoda kezdet!
Igen, így kezdődött táncos pályafutásom. Tíz évesen kerültem a pozsonyi Balett Konzervatóriumba. Itt szereztem első színpadi és filmes tapasztalatokat, itt is érettségiztem, s innen szinte egyenes út vezetett a pozsonyi Nemzeti Színházba, ahol két évig táncoltam. Ez után hosszabb időt töltöttem külföldön, két évig a Volkstheater Rostock, majd a 13 évig az Opernhaus Graz táncosaként. Ez alatt az idö alatt sok kiváló táncossal és koreográfussal volt szerencsém együtt dolgozni. Pályafutásom során eljutottam a klasszikus balettöl a jazz dance-en keresztül és a hip-hop-ot érintve egészen a modern táncszínházig. Asszisztensként és Dance Captain-ként több musicales produkció színpadra állításában vettem részt, és a “Das Geheimnis” (a titok) c. darabbal koreográfusként is kipróbáltam magam.
A mozgás, a testbeszéd az én kifejezémódom. Így kommunikálok legjobban a környzetemmel. Hogy mi köze Istennek a tánchoz? A mindenséggel együtt az emberi test minden sejtje is a Teremtő nagyságáról és bölcsességéröl beszél! Minden mozdulat ajándék, lehetöség ennek a nagyságnak a bemutatására. És hogy hogyan is nézhet ki a dicsőítő tánc? Ezt még én is kutatom és együtt kutathatjuk majd a Sófársuliban!
Installációs alkotóműhely
SZABÓ GYÖRGY
Szabó Gyuri (Gyura) vagyok, civilben építészmérnök, amúgy lelkészférj, háromgyerekes keresztyén apuka, billentyűs-dicsőítő, a Sófár színeiben pedig leginkább és legfőképp ügyeletes ötlet-gyáros és installátor. Az építészet és a zene mellett foglalkozom grafikával és írással is.
Hogy mi is az az installáció? Bármi, amivel egy üzenet – esetünkben az igei üzenet – átadhatóvá, megélhetővé válik vizuálisan. Lehet ez egy mozaik vagy montázs, egy képvers, vagy kézlenyomat, egy közönséges használati tárgy, szokatlan környezetbe helyezve, vagy akár egy fura árnyék a falon. Az installáció tehát kalandra hív!
De úgy tervezem, hogy idén az installációs műhely nem csupán a kísérletezés izgalmáért és alkotás öröméért dolgozik majd együtt, hanem egy konkrét céllal. Olyan használati tárgyakat fogunk alkotni a gyerek-istentiszteletek számára, ami kézzelfoghatóvá teszi a legkisebbek számára is az evangéliumot! Hogyan jelenítheti meg pl. gyertya vagy egy kézműves naptár az ünnepek üzenetét? Egy fonott kosár Isten gazdagságát, egy terítő a teremtés szépségét? Találjuk ki! Alkossuk meg! Ajándékozzuk meg vele a gyerek-sófárt!
Kreatív, alkotószellemű, dicsőítő lelkű embereket várok, akik nem csak tehetségüket, hanem lelkesedésüket is szívesen berakják a közösbe! Ha hozzánk jelentkezel, kérlek, hozd el mindazt az eszközt, amivel legszívesebben dolgozol (ecset, festék, szerszámok, anyagok). Én is ezt teszem!
Irodalmi műhely
JAKUS ÁGNES ÉS BÖLCSFÖLDI ANDRÁS
Vajon mit jelent Istent dicsőíteni az írással? Tarts velünk és megtanulunk olvasni a sorok között! Gyönyörködünk, elemzünk és persze, írunk! Olvasunk és elemzünk regényt, verset, novellát, drámát, még saját írásunkat is! Kurzusunkon választ kaphatsz a következőkre: Hogyan kezdjek hozzá az íráshoz? Hogyan lehetne gördülékenyebb a kezem alatt formálódó szöveg? Mi a szöveg egyáltalán? Mitől lesz igazán jó? Mit olvasnék, ha lenne időm? Felvetheted saját kérdéseid is! Kérjük, június 15-ig írd meg nekünk, mi érdekel az írással kapcsolatban! A műhelybe tintát, laptopot, kedvenc zsoltárt hozni ér!
Elérhetőségek: jakus.agnes@gmail.com, andras.bolcsfoldi@gmail.com
Jakus Ágnes – de inkább álneveit használja (mint általában az irodalom szereplői):
Ő Falus Mágnes újságíró, aki egy idegen nevű portálnak dolgozik (Parókia), és ott szerkeszt, ír, riportot készít, portrét rajzol, kérdez és válaszol. Egyben egy nagyon érzékeny lány, akinek rendkívüli fogékonysága van a szép dolgok iránt, érzelmesen, igényesen, mondhatni légiesen közelít meg a dolgokat, kellő színvonallal és határozottsággal. És szép!
Ő Magnus Agnus egy hitében nagyon erős, hívő lány, akinek minden dolgát átjárja Isten iránti odaadása, szeretete, ezért örül neki és dicsőíti őt néha ceruzát fogó kézzel, néha billentyűzetet verve, néha térdre esve, néha összekulcsolt kézzel és néha kitárt karral!
Ő Sarus Ábel, egy jó barát, akire lehet számítani, aki kiáll másokért, különösen érzéke van a gyengébbek mellé állni, kiszolgáltatottak felé szolgálni. És beáll a fiúk közé focizni, ezért álnéven egy fiú.
Ő Ja-Kuss Ág-Ness az irodalmat ismerő, intelligens, jó kommunikációs készséggel és kreativitással megáldott lány. Magyarul: lehet tőle tanulni, vele együtt felfedezni, kutatni, rájönni, kávézás közben nagyokat kacagni, és közben irodalmat művelni!
Bölcsföldi András
Lelkész, de nem gyülekezetben, magyartanár, de nem iskolában, rendszeresen irodalmi kávéházat szervez, bár annak címét nem tudná megadni. Kicsit hóbortos, kicsit bölcs, kicsit humoros, kicsit olvasott. Na jó, nagyon. Szeret irodalmi rejtvényeket feladni (a megfejtés jószerével ugyanaz a költő). Legalábbis jó volna elutazni önmagunkhoz, hogy bennetek lakik, az bizonyos. Mert utazni is szeret. És amit még nagyon — egy jó novelláért cserébe –, az a kávé. De főzni is szívesen főzi. Ha csatlakozol hozzánk, Téged is azzal vár majd. ;)
Digital Art műhely
WÉBER ÁDÁM
20 éves vagyok, mérnök informatikusnak tanulok a BME-n, és már több mint tíz éve foglalkozom Adobe szoftverekkel (igazából 7 évesen ültem le először Photoshop elé), és azóta igyekszem minél magasabb szinten elsajátítani ezen programok használatát. Grafikai munkáimhoz leggyakrabban Photoshopot, Illustratort, Premiere Pro-t, Blendert, 3DS Max-et illetve néha After Effectset használok. Érdekel a szabadkézi rajz is, a programozás, szeretek olvasni, falat mászni, és szerintem az egyik legjobb játék valaha a Witcher 3, szeretem a Blizzard játékokat, a szóvicceket és az olasz kaját.
Sokféle módon ragadhatjuk meg az emberek figyelmét, hogy az Evangéliumot hirdessük, de egy jó dizájn tökéletes kiindulópont :)
A kurzusról: különböző példák és gyakorlatok segítségével merülünk el a Photoshop nyújtotta lehetőségekben, és belepillantunk az Illustrator használatának alapjaiba is. A műhely célja, hogy egy kicsit betekintést nyerhess azokba a technikákba, eszközökbe amelyekkel a plakátoktól kezdve egészen a fotorealisztikus képmanipulációkig szinte bármi megvalósítható. Egy hét alatt senkiből sem lesz profi Photoshop-mágus, de a kurzus ad egy olyan alapot amire építve kis utánajárással bármit meg fogsz tudni csinálni, amit csak kitalálsz. Ha tudsz rajzolni az nem hátrány, de nem is feltétel.
Akiket érdekel a szabadkézi digitális rajzolás, vagy csak simán a vektorgrafika, azoknak tartok egy alapszintű bevezetőt az Adobe Illustrator világába, és ki is próbálhatja a digitális táblán való rajzolást.
Fontos, hogy ha ezt a kurzust választod, akkor saját gépet kell hoznod, mert mi sajnos nem tudunk biztosítani. A kurzus (illetve a PS) minimum gépigénye:
- Intel® Pentium® 4 vagy AMD Athlon® 64 processzor (2 GHz-es vagy gyorsabb)
- Microsoft® Windows® 7 Service Pack 1 szervizcsomaggal, Windows 8, vagy Windows 8.1 de a Windows 10 még jobb
- 2 GB RAM
- 2 GB szabad merevlemez-terület; a telepítés alatt több lemezterület szükséges
- 1024 x 768 képpont felbontású kijelző (javasolt felbontás: 1280 x 800) 16 bites színmélységgel és 512 MB VRAM memóriával
- OpenGL 2.0-kompatibilis rendszer
- A monitor méretére vonatkozóan talán annyi a javaslat, hogy minél nagyobb annál könnyebb lesz rajta dolgozni.
- Aki laptoppal jön, az hozzon hozzá egeret!!!
Ez a gépigény a Photoshop CC-hez van igazítva. A program 30 napos próbaverziója elérhető bárki számára, a telepítést és a további részleteket a műhelyre jelentkezőkkel majd külön egyeztetem.
