Mit is írhat a blogos így a tábor után? A sok kérdés, az itthoniaktól és mindenki mástól is, hogy „Na, milyen volt? Jó volt?” Ahogyan Járay Marci mondta az egyik esti tanításban, erre igazán ez a válasz: „Gyere és nézd meg!” Legközelebb bár mindenki ott lehetne, akiknek most csak próbálom elmondani, hogy mit is élhettünk meg a hét folyamán.

Talán, hogy mégis megpróbáljam röviden leírni, a közösséget – megélni, ahogy annak idején a tanítványok is megélhették ezt a közösséget Jézussal. Ők sem voltak különb emberek, mint ahogy mi Kiskunfélegyházán együtt voltunk. Ezt a közösséget tapasztalhattuk meg, Istennel és egymással, mint barátok, mint testvérek.

A tábor zárásán igazán jó volt hallani a „morzsaszedegetésben”, ahogy sokan elmondták, mit jelentett nekik a tábor. De ezek igazából nem zárszavak voltak, hanem olyan dolgok, amiket aztán elviszünk a táborból, tovább is adjuk és magunkban is gyarapodik.

„Várva vártam az Urat, és ő lehajolt hozzám.” /Zsoltárok 40;2

Bence