4. Csillagpont Református Ifjúsági Talákozó Fadd-Dombori 2009. Július 21-25.

Asztalos Tamás I Sófár Csillagpont koordinátor

Sokat gondolkoztam azon miről is írjak. Hogy miért is? Mert rengeteg előzmény és tevékenység kavarog a fejembe, nehézségek, problémák, de úgy látom, nem ezekről kell beszámolnom. Sokkal inkább azokról az élményekről melyek értek, melyek üzentek az idei Csillagponton.

Ez volt a harmadik olyan Csillagpont melyen a Sófár jelen volt, bár az elsőn még nem kimondottan Sófárként.

Idén három programon voltunk jelen. Reggeli áhítatokat tarthattunk és délutáni dicsőítéseket, de a lehetőségek piacán is nyithattunk egy standot ahova bárki betérhetett egy beszélgetésre vagy egy játékra.

Igyekezetem kedden korán odaérni a tábor helyszínére, így sikerült még tábornyitás előtt bejutni, ami jó volt arra, hogy a már foglalt sátorhelyet el tudjuk foglalni, ugyanis már rengetegen voltak, és bizony a jobb helyek hamar elkeltek. Sőt még a regisztrációs dömpinget is el tudtuk kerülni, így tényleg sok idő volt feltérképezni a terepet, és elhelyezni néhány sófáros molinót a táborban.

Hamarosan meg kellett állapítanom azt a tényt is, hogy rengeteg az ismerős arc, akiket rég láttam, és akiket nem is olyan rég (bizony voltak dics sulisak is). A nagyszínpad idén is kívül helyezkedett el a tábor területén, tehát nyilvános volt bárki számára.

A nagy hőségben bizony többen a közeli strand hűvös vizében mártózhattunk meg, felüdítve testünket.

Az előzetes regisztrációt tekintve jóval kétezer fő fölött vettünk részt a találkozón, de egyik nap a jelenlévők létszáma elérte a kétezer ötszázat. A találkozó témája a bátorság volt, melyet három részre bontottunk (lovag, nő, gyermek), aki többre kíváncsi nézze a Csillagpont honlapját. www.csillag.reformatus.hu

Na de mi is történt a Sófár háza táján?

Áhitatok

Már korán reggel együtt dicsérhettük az Urat. Jó volt látni a befolyó embereket, kissé álmos, csipás szemeket, de lelkes éneklést, ahogy reggel elcsöndesedhettünk.

Rövid igei részek segítették, hogy a nap tényleg Istennel indulhasson, és külön jó volt, hogy mind a három áhítat más volt, így lehetett mindig valmi új és változatos. Ezúton is köszönöm a Marcellháziaknak, Orgoványiaknak és a Talipontosoknak a szolgálatukat.

Idén is rengeteg reggeli áhítat közül választhattak a résztvevők, mivel „hivatalból” a sófárosokon kellett részt vennem, kiváncsi lennék milyen volt a többi (kommentbe írhattok ha van ezzel tapasztalat).

A délutáni dicsőítő alkalmakon, igazi forróságban (a tábor ideje alatt 30 fok alá nem

igen ment a hőmérséklet napközben) teltek. Az első napról már bizonyára olvastátok Andris beszámolóját, mely jól leírja kalandjainkat, de annyit hozzátennék, hogy szerintem így is hatalmas élmény volt, nekem is és a visszajelzésekből hallva másoknak is sokat adott ez a minimál, minimálja dicsőítés.

A többi délután a reggeli áhítat tartóink vállalták a délutáni alkalmakat is (külön köszönet érte). Sajnos a pénteki alkalom nem úgy sikerült, mint vártunk, ugyanis belementem egy helyszíncserébe a szervezők

kérésére, azonban azt elfelejtettük, hogy a nagyszínpadon a beállások is abban az időben vannak, így győzött a hangerő és az InSalvation, és abba kellett hagynunk az étkező teraszán megrendezett alkalmunkat, pedig a hangulatos volt a szabadtéri alkalom. Igérem többet nem teszek ilyet, csak fránya jó fej vagyok.

Lehetőségek piaca

A lehetőségek piaca idén a tábor gerincén húzódott át, több kisebb- nagyobb sátorban voltak jelen különböző szervezetek, kiadók. Mi „osztozkodtunk” a sátrunkon, de így is volt hely kényelmesen. Na de hogy mit is kaphattak az idelátogatók? Betekintést a Sófár eddigi munkájába képek formájában, érdekes információt a tevékenységi körünkről és a bátrabbak több féle kvíz kérdéskör közül dobva nyerhettek értékesebbnél értékesebb ajándékokat. Aki lemaradt sajnálhatja. (A játékban a Sófár szervezői nem vehetnek részt a verseny tisztaságának megőrzése végett:)

Összefoglalva az idei találkozót, egy tényleg hatalmas rendezvényen vehettünk részt, rengeteg programmal, néha már túl sok volt egyszerre szerintem, csendes beszélgetősön át a zajos hangos koncertekig minden volt, persze megfelelő Igei töltettel fűszerezve.

Szándékosan nem emeltem ki egy programot sem melyen részt vettem, mivel úgy érzem a programok sokasága miatt most inkább egy objektív beszámolót irok, természetesen a Sófár szemszögéből és egy kis szeletet adva mit nem kaphatott az aki nem jött el, bízva abban, hogy kedvet kap a következő sófáros alkalomhoz mely egyenlőre maradjon meglepetés :).