Örömmel jelentjük, hogy összeállt az idei dicsőítő iskola tanárcsapata, és már csak arra várnak, hogy  meghirdetett kurzusaikra tóduljanak a jelentkezők! Az alábbiakban maguk a kurzusvezető tanárok mutatkoznak be és mutatják be kurzusaikat, hogy minden jelentkező képet kaphasson a kurzusokról és a kurzusvezetőkről.

[Ez a fotó az első tanártalálkozón készült a tanárcsapatról és néhány szervezőről...]

Énekes kurzus

A tavalyi nagy jelentkezőszám miatt idén 2 énektanárnő foglalkozik majd az énekre jelentkezőkkel.

P. Szabóné Kovács Teodóra

[ref. lelkipásztor, a tavalyi Sófár Dicsőítő iskola énektanára]

P.Szabóné Kovács Teodóra vagyok. Református lelkipásztorként szolgálok egy kis Duna- menti falucskában, Ordason. Férjemmel -aki szintén lelkipásztor- 6 gyermekünket neveljük, s együtt szolgálunk a környező települések hátrányos helyzetű családjai közt. Édesanyám -lévén zongoratanár- 8 évesen íratott be zeneiskolába, ahol 8 éven át tanulhattam  hegedű tanszakon. Eközben próbálgattam a zongora alapjait elsajátítani, ami viszonylag nagy előnyt jelentett később a Theológiai Akadémián, ahol a gyülekezet énekléséhez nem ártott megtanulni némi kíséret-félét billentyűs hangszeren. Itt Budapesten lehetőségem nyílt ének tanszakot felvenni. A Ráday kórus szoprán szólamvezetője lettem, majd Máté János professzor úr mellett nem egy alkalommal lemezfelvételen szóló szerepet kaphattam. 1992-ben az esztergomi bazilikában orgonakoncertet adott, ahol az énekbetétek előadásával megbízott, így számomra felejthetetlen közös szolgálat lett ez az alkalom. Számos külföldi koncert körúton vettem részt az egyetem 5 éve alatt. Lelkipásztorként 2001 óta dicsőítő csoportok létrehozásában szolgálhattam, s ezeket a csoportokat azután vezethettem is a dicséretben. (Uszódi Felekezetközi Dicsőítő Csoport, Kerub Dicsőítő Csoport) Istentől fiatal korom óta kaptam dalokat, melyek azután kiadásra is kerültek.
Szeretnék továbbra is komoly hangsúlyt fektetni az énekes kurzusra jelentkezők számára a foniátriai gyakorlatok végzésére, a hangszálak „edzésére”, vokálozásra, s az arra érdeklődők számára ének-improvizációs gyakorlatok végzésére. Fontos momentuma az énektanulásnak: református énekeskönyvünk egy-egy dicséretén keresztül gyakorolhatjuk a helyes, valóban Istent dicsőítő gyülekezeti éneklést, s azt, hogy a több száz éves dicséretek, hogy elevenedhetnek meg a mai gyülekezetek számára. Véleményem szerint szó sincs arról, hogy „kidobásra” kényszerülnének ezek a dicséretek. S hogy miért? Többek közt erről is szó lesz az énekes kurzuson!

Hutvágner Erika

[ének-hittan tanárnő]

Veszprémi születésű vagyok, jelenleg is itt élek és tanítok hittant és ének-zenét a helybéli Padányi Katolikus Gyakorlóiskolában. Általános iskolás és gimnazista fiatalokkal foglalkozom, valamint mentorként főiskolásokkal is. Gyermekkorom óta szívesen zenélek, énekelek kórusban, hegedülök zenekarban. A gimnáziumi évek után teológiát, ének-zenét és egyházi zenét tanultam. Jelenleg az iskolában kórusmunkával is foglalkozom, gyermekkart és gimnazistákból álló kamarakórust is vezetek. Néhány éve énekelek a veszprémi dicsőítő zenekarban, a templomi vegyeskarban és ifjúsági zenekarban, valamint énekesként és hegedűsként tagja vagyok egy Peregrinus (Zarándok) nevű zenekarnak, akikkel régi zenét játszunk, illetve feldolgozunk. A zene révén rengeteg jó barát, értékes ember és sok örömteli élmény lett része az életemnek, és Istenhez is közelebb kerültem. Az énekes kurzusra várom mindazon énekelni szerető fiatalok jelentkezését, akik már énekelnek zenekarban, vagy szívesen csatlakoznának énekes szolgálattal dicsőítő együtteshez.

Gitár kurzus

Idén is két gitár oktató lesz, most azonban az elején egy szintfelmérés után kerülnek a jelentkezők a kezdőkkel foglalkozó Kiss Sámson Endréhez és a haladókkal, középhaladókkal foglakozó Antal Péterhez.

Kiss Sámson Endre

[lelkipásztor]

Kisebb koromban meg voltam győződve róla, hogy sose fogok zenével foglalkozni. Ennek az volt az oka, hogy szüleim ovitól kezdve járattak zeneiskolába, és valamilyen ballépés folytán (igazából, hogy örömet szerezzek szüleimnek) a zongorát választottam hangszeremül. Így hat év nyűglődés után végül én is, meg szüleim is feladták, és azt gondoltam, itt véget is ért zenei karrierem.
Csakhogy gimiben elkezdtem gitár-alapú zenéket hallgatni, és így aztán ellenállhatatlan késztetést éreztem arra, hogy gitárt vegyek a kezembe. 16 évesen egy 2000 (!) Ft-os gitáron kezdtem tanulgatni akkordokat, aztán később még 1-2 szólót is. Nagyon rossz gitár volt, nehéz volt rajta játszani, de megerősödtek az ujjaim és azóta is értékelek minden hangszert, ami jobb, mint az első gitárom. Szintén gimi alatt alakítottuk meg első zenekarunkat, a Hungarocellt, akikkel a punk-rock életérzést próbáltuk megélni és tovább adni (Green Day, Nirvana, Offspring, RHCP, később Metallica meg Guns is).
Aztán az egyetemen kicsit más irányba fordultam és 2 évig a Talitha Kúmi gitárosaként tevékenykedtem. Ebben az időszakban a 12-húros gitár, balkáni ritmusok jelentették főként a kihívást. Közben hellyel-közzel egy Gyökerek nevű zenekarral is játszottam, akikkel olyanok voltunk, mint a nevünk :P Ez egy ilyen pop-rock irány volt, amibe én vittem a súlyosabb zúzósabb témákat (legalábbis szerintem).
Aztán egy évre belecsöppentem a jazz világába, ami új zenei távlatokat nyitott meg előttem és rendbe tette a fejemben a zeneelméletet. Azóta is a hatása alatt vagyok. Egyéves Amerikában tartózkodásom alatt többször játszottam egy alkalmi jazz-formációval, ami szintén nagyon nagy élmény volt (hisz végül is tengeren túlról származik a jazz).
A lelki életemről annyit, hogy lelkész-gyerekként nőttem fel, aminek következtében lázadtam sok minden ellen, de aztán 16 évesen Isten megszólított és megszelídített. Ehhez kapcsolódik az, hogy gimi óta vezetek dicsőítést több-kevesebb rendszerességgel.
Az a célom a kurzussal, hogy a résztvevők olyan gyakorlási módszereket sajátítsanak el, amik továbbsegítik őket a haladó szint felé. Az órákon alkalmazkodni fogunk az egyéni igényekhez.

Antal Péter

Református családi hátérből jövök, ahol majdnem mindenki zenél valamin legalább alap szinten. Így én is fiatalon kezdtem még billentyűkkel, de hamar húrpengetés lett belőle. 13 lehettem, mikor egy hakni-zenekarban gitároztam, ami sok zenei stílusból kostolót adott, és motivált a gyakorlásra. Jól ment a dolog, de pár év múlva sokkal éhesebb voltam komolyabb kihívásokra, mint például a jazz vagy a latin ritmusok és harmóniák. Időközben több magántanárnál is megfordultam, de a főbb forrása a tanulásnak a zene volt, amit hallgattam. Egyszerűen megfogtam a gitárt és nem raktam le amíg meg nem szólalt, ahogy azt kell. Eldöntöttem, hogy zenész pályára teszem a fejemet és a Lauschmannba (Dr. Lauschmann Gyula Zeneművészeti jazz. szakközépiskola) megyek érettségi után. Erre alaposan fel is készültem (zeneelméletből volt mit behoznom) és fel is vettek. Életem ezen pontján már sokfelé zenéltem főleg keresztény körökben. Sajnos a suliban első évem vége felé ínhüvelygyulladás áldozata lettem, abba kellett hagynom a zenélést. Fél évig nem nyúltam hangszerhez. Aztán nagyjából helyrejött a kezem, de azóta csak napi 1-2 órát játszok ellentétben az előző 4-5-tel. De így több időm van zenét hallgatni, ami a zenész lételeme (mondom ezt minden leendő tanítványomnak :)-.
Ezután a vajtai biblia iskolába jártam két évig, aztán két évig “világjártam”. Kedvenc zenei stílusom egyértelműen a jazz, és a latin, de abszolút mindenevő vagyok, ha jó minőségű zenéről beszélünk. Az alternatív irányokkal azért óvatos vagyok.

basszusgitár kurzus

Paulheim Alfonz

1997-ben hívott Jézus magához. Ez egy csoda volt, mert megtérésem után egy héten belül a család minden tagja újjászületett. A Szigetszentmiklósi Szabadkeresztyén Gyülekezet tagja vagyok 12 éve. Ez időtáj voltam missziózni Erdélyben; szolgáltam a vasárnapi iskolában; egy evangelizációs tánccsapat tagja voltam. Számtalanszor megtapasztaltam Isten hatalmát, csodáját az életemben. Jelenleg a gyülekezetünk dicsőítő zenekarában szolgálok. Tizenöt évesen kezdtem basszusgitározni. Az első évben volt egy tanárom, aki megtanította az alapokat. Még két év, és utána egy nagyszerű játékos tanított Ispán András személyében (Deák Bill Blues Band ex-basszusgitárosa). 2003-ban alapítottuk barátaimmal a Részletkérdés zenekart, ami az óta is aktívan működik, 2007-ben megjelent a lemezünk “A Legújabb Kor” címen. 2004-ben felvételt nyertem a Kőbányai Zenei Stúdióba, amit 2007-ben el is végeztem (eltekintve egy szolfézs írásbeli szakvizsgától, de ezt idén bepótolom; ígérem). 2006-ban helyettesítettem a Fővárosi Cirkusz Big Band zenekarának basszusgitárosát, 2007-ben beszálltam a Scorpions Tribute Band-be, a zenekarral bejártuk fél Ukrajnát, számtalanszor léptünk fel az Edda zenekar előtt. További zenekarok, amikben játszottam/játszok: WitWithout Face (2007), Steel zenekar (2009-)
A basszusgitár kurzusra várok minden érdeklődőt. A kurzus lehetőséget ad majd pengetési gyakorlatok, skálák, akkordok, elsajátítására; valamint a stílusok megismerésére.

billentyű kurzus

Idén a tavalyi nagy érdeklődés után billentyűs tanárből is 2 lesz. Mark Zeemann a haladókkal, Bártfai Zoltán a kezdőkkel foglalkozik majd.

Mark Zeeman

[zongoraművész]

Klasszikus zongoristának tanultam, és hat éve szolgálok Magyarországon misszionáriusként.  Amikor megérkeztem Budapestre, úgy gondoltam, hogy főként a dicsőítés és dicsőítő zongorakoncertek területén fogok dolgozni, de Isten tartogatott egy meglepetést számomra.  Felkértek, hogy vegyem fontolóra egy gospel kórus elindítását, és habár nem vélem magam kórusvezetőnek, igent mondtam rá. Így az egyik főtevékenységem jelenleg a Golgota Gospel Kórus vezetése.
Zongora előadóművész alapfokú és mesterfokú diplomám van, és zongorát, zeneelméletet, és dicsőítés improvizációt tanítottam egy arizonai egyetemen.  Sok éven át dicsőítésvezetőként (zenei igazgatóként) is szolgáltam egy arizonai baptista gyülekezetben.  Szeretek improvizálni és zongorára komponálni dicséreteket.  Lehetőségem volt dicsőítő koncerteket előadni amerikai, dél-afrikai és nagy-britanniai gyülekezetekben.

Bártfai Zoltán

Már kiskoromban felkeltette érdeklődésemet a zenében lévő harmónia szépsége és megszületett az igény bennem, ennek reprodukálására. Szüleim zenei általános iskolába írattak. 8 évesen kezdtem el zongorázni tanulni a csepeli zeneiskolában, ahova 10 évig jártam. Később elvarázsolt a jazz világa, -talán épp az oly változatos és izgalmas összhangzatai miatt-, így azóta hol magamtól, hol jazz-tanári segítséggel próbálom megismerni, tanulni és játszani e műfajt.
Manapság főleg a csepeli református gyülekezet illetve a Budapesti Egyetemi Gyülekezet dicsőítő csoportját erősítem.
A dicsőítő énekek által Isten közelebb tud jönni hozzánk, ezek megszólaltatásában szeretnék segíteni Nektek.

dob kurzus

Bártfai Gábor

A zenét szerető és azzal aktívan foglalkozó családból származom.
Zenei általánosba jártam, majd különböző hangszereken tanultam, de mindig is a zene húzása, lüktetése és persze összhatása volt az, ami magával ragadt, és így van ez most is. Lenyűgöznek azok a zenészek, akik játékukkal egyszerre olvadnak eggyé a többi zenésszel, de mégis kiemelkedően, kifejezően, meghatározóan teszik ezt. Évek óta szolgálok a gyülekezeti zene területén különböző ütőhangszerekkel a Budapesti Egyetemi Gyülekezetben, és a csepeli Református Gyülekezetben egyéb zenei szolgálatokban.
Nagyon sokat jelent nekem az Urat kereső, Őt magasztaló énekeket zenében, ritmusban, dinamikában is kifejezni, közelebb hozni a gyülekezethez az örömhírt. Szeretném érthetően átadni, amit idáig megtapasztaltam, segíteni a kifejezésben. 2008 nyarán az ütős kurzus vezetőjeként vettem részt az első Sófár dicsőítő iskolában.

improvizáció kurzus

Kinczel Dániel

[jazz-zongorista, zongoratanár]

Hat évesen kezdtem zeneiskolai klasszikus zongora tanulmányaimat. Rengeteg szülői kínlódás, (zene)iskolakerülés és nem gyakorlás után végül is sikerült befejeznem az alapfokú zenei képzést. Ekkoriban Bach helyett jobban érdekelt a sport. Olimpia bajnoki álmokat szövögettem szertornászként, majd focistaként a válogatottságról álmodoztam, míg végül utolért a végzetem, jazz formájában… :) – legalábbis akkoriban így éltem meg. Gimnáziumban döntöttem el, hogy jazz-zongorista leszek. Mindent egy lapra feltéve megszállottan gyakoroltan. Ennek eredménye képen felvettek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakának zongora szakára, de jobb kezemet megviselte az eszetlen gyakorlás így az első évet a kezeim kúrálásával töltöttem. Ebben a szakmailag és magánéletileg is válságos életciklusban ért utol Jézus megmentő karja, épp a teljes összeomlás határán. Ettől kezdve a pestújhelyi Bárka Baptista Gyülekezet tagjaként próbáltam és próbálom szolgálni Istent nemcsak zenei tudásommal, hanem igyekezetem szerint az egész életemmel. Az egyetemet tavaly sikeresen befejeztem, azóta pedig Isten humorára jellemzően annak a zeneiskolának lettem a jazz-elmélet és jazz-zenekari gyakorlat tanára, amelyikben korábban a leglógósabb diákok közé tartoztam. Ilyen Isten kegyelme. Utolsókból lesznek az elsők… :)
Zenekaraim közül keresztény berkekben talán többeknek ismerősen cseng a Golgota Gospel Kórus neve. Produkcióikat segítem zongorázásommal. Rajtuk kívül két jazz formációval koncertezek változó rendszerességgel. A Jamese Quartet egy alapvetően main stream jazz formáció. Mirage nevű bandám, pedig szerény személyem kompozícióit prezentálja főként a budapesti közönségnek. Ha többet szeretnél megtudni zenekaraimról, látogass el bátran a következő honlapra: www.kinczeldani.eoldal.hu
Az Improvizációs kurzusra elsősorban olyan hangszeresek jelentkezését várom, akik hangszeres technikai és zeneelméleti tudása biztos haladó szinten van. Akik rövid idő alatt képesek új zenei anyagokat (skálák, akkordmenetek, ritmusképletek stb..) elsajátítani és akik elsősorban a blues, jazz, funky, gospel és rokon műfajaik valamelyikében jártasak, kedvelik ezeket illetve szeretnék mélyíteni ismereteiket az említett műfajok improvizációs területein. Rajtuk kívül szeretettel várom azokat is, akik esetleg a megfelelő hangszeres tudás birtokában még ugyan nincsenek, de szeretnék pallérozni zene elméleti tudásukat főként a már említett témakörökben, illetve rá kívánnak lépni az improvizáció izgalmas ám nem veszélytelen ösvényeire. Mivel magam is zongorista vagyok, ezért a billentyűsök, zongoristák előnyt élveznek, de szeretettel várom a fúvósokat, vonósokat, gitárosokat is.

dicsőítésvezetés műhely

Thoma László

[lelkipásztor, vallástanár]

Thoma László vagyok, református lelkipásztor, vallástanár, a miskolci Lévay József Református Gimnázium tanára. Hét éve van lehetőségem szolgálni a dicsőítésben résztvevőként, és dicsőítésvezetőként egyaránt. Jelenleg a Gimnázium Lámpás dicsőítő csapatát vezetem, és a Miskolc-Diósgyőri Református Egyházközség dicsőítő csoportjában szolgálok.
Igyekszem minél több tapasztalatot szerezni a dicsőítéssel kapcsolatban, tanulni a Szentírásból és Testvéreimtől, akik dicsőítő alkalmakat vezetnek. A Sófár Nyári Dicsőítő Iskolában a dicsőítés vezetéssel foglalkozókat műhelymunkára hívom, ahol megosztva egymással közös élményeinket, örömeinket és kudarcainkat együtt kereshetünk megoldást arra, hogyan válhat belőlünk minél használhatóbb, Isten iránt engedelmes dicsőítés vezető.

hangtechnikus műhely

Triebl László

[villamosmérnök]

Kurzusleírás: Potitekergető – kábeldugdozó – hangfalcipelő kurzus. Dióhéjban mindaz, ami ahhoz kell, hogy egy dicsőítő zenekar a lehető legjobban szóljon kifelé is… :o) Kezdve az alapvető hangosítási rendszereken, belekóstolva egy kicsit a “tényleges” hangosítási munkákba.
Nagyjából azóta foglalkozom zenével, amióta az eszemet tudom. Habár-habár a hangszereimet még mind a mai napig szoktam rendszeresen nyektetni (pl. Talitha Kúmi együttes  www.kumi.hu – ez itt a reklám helye), mégsem ebből élek. A zene megmaradt hobbinak, helyette Veszprémben elvégeztem a  villamosmérnöki főiskolai szakot (egyébként veszprémi vagyok), amit azután kiegészítettem Budapesten a BME-n egy egyetemi “villamos” papírral. Aztán itt jött egy jó kis huszárvágás, eltérültem a széles sávú média – stúdió szakirányra, majd az akusztika-hangtechnika mellékszakirányra. Ráadásul egészen véletlenül, pedig így utólag végiggondolva eléggé kézenfekvő lett volna: addigra már jó ideje hangosítottam dicsőítő csapatot, saját zenekart, és hasonlókat. Sebaj, itt volt az ideje meg is tanulni mindazt, amit csináltam… Leginkább az akusztikus zenére, valamint a komolyzenére faragtam füleimet, a Zeneakadémia AVISO stúdiójában. Természetesen munka mellett mennek a “haknik”, mindenféle hangosítgatások, és mióta kicsit kiépült az itthoni “játszóterem” = házi stúdiócska, kicsit aktívabbak a lemezfaragások is.
A kurzuson majd megpróbálom átadni azt a tudást, amit tanáraim és “mestereim” oly’ kitartóan próbáltak volt belém verni… Emellett a saját tapasztalatokra is támaszkodva egy kis iránymutatást szeretnék adni a hangtechnikusi – hangmérnöki munkáról. Természetesen, kezdve az alapoktól, ahogyan igény lesz rá. Az senkit se tartson vissza a kurzustól, ha még nincs igazán tisztában a fésűszűrő fogalmával, és nem azon filozofál esténként lefekvés előtt, hogy annak az opto-s kompresszornak az attack-jét kicsit előrébb kellett volna venni az egyik tam-on….. :o) A kurzus inkább arra irányulna, hogy tisztába tegyük a hangtechnikus szerepét, az “alapmotyók” rendszerét átlássuk, és hogy hogyan tudjuk a lehető legjobb hangot kihozni az adott zenekarból. Ha csak egy kis affinitásod is van a hangosításra, vagy egyszerűen a gyülekezetedben rád szóltak, hogy álljál mán’ be a keverő mögé, gyere el, és bízzunk benne, hogy egy jó adag tapasztalattal mész majd haza!

dalíró műhely

Szabó András

[építészmérnök, a Talitha Kúmi együttes vezetője]

Férj, “készülő” apuka, főállásban építészmérnök, amatőrként pedig zenész és zeneszerző, dicsőítés vezető és grafikus… ez mind én vagyok. Kisiskolásként már írogattam az íróasztalom alsó oldalára (amit senki sem látott) és egyéb helyekre szolmizációs hangokkal és ritmusképletekkel rövidebb kis dallamokat, később pedig, amikor keresztapámtól kaptam egy zeneszerkesztő szoftvert, elmerültem a sokszólamú zeneszerzés örömeiben. (Valóságos tragédia volt számomra, amikor betörtek lakásunkba és elrabolták a számítógépet, amin a kis szerzeményeim voltak…) Gimnazistaként egy cserkészportya természeti élményeinek hatására szereztem az első dicsőítő dalomat, amit aztán a veszprémi ifiben énekeltünk is egy ideig. Egyetemistaként ebben a közösségben alakítottuk meg az azóta is működő Talitha Kúmi együttest, amelynek később a vezetője, és az azóta egyetlen “megmaradt” alapítója lettem. Az együttes dalainak nagy részét mostanság én szerzem, de együtt hangszereljük meg azokat. Szintén egyetemista koromban, hosszú filozofálgatás és több évnyi “keresz-ténykedés” után egy nagypénteki virrasztáson rádöbbentem, hogy Jézus valóban olyan barátom, aki az életét adta értem. Szeretete elsöprő erővel tört be az életembe. Ezután fél évvel jutottam el a döntésre, hogy egész életemet Krisztusnak szeretném átadni. Egy nyári keresztény dicsőítő rendezvényen érintett meg különös erővel a dicsőítés, mely azóta is nagy hatással van az életemre. Veszprémben felekezetközi dicsőítő zenekart alakítottunk, református barátaimmal pedig belevágtunk egy “Sófár” nevű szerveződésbe… Máig nagy örömmel írok evangélizáló és dicsőítő dalokat, utóbbiak közül a legismertebb talán a “Szabadításod öröme”, a “Jézus, Lelkedben gyönyörködöm”, vagy a “Támadj fel kőszívemben”.
Hihetetlenül merész és izgalmas ötletnek tűnik a dalíró műhely beindítása a dicsőítő iskolában. Ha lesztek elegen (min. 5-en), és összejön a műhely, fogunk  foglalkozni minden nap az alkotás bibliai alapjaival, Isten kreativitásával és bibliai példákkal, bibliai dalírókkal. Fogunk hallgatni és elemezni többféle stílusú zenét, különösen dalokat, különösen dicsőítő dalokat. Fogunk tanulni a dalírás technikai részéről: a költői eszközökről, a prozódiáról, a stílusokról, a felépítésről… És fogunk arról is beszélni, hogy milyen egy gyülekezeti éneklésre alkalmas dicsőítő dal. Az elméletnél azonban még több idő lesz az alkotásra, különböző gyakorlatokra, és legfőképp dalírásra, egészen szabadon. Mindezt műhelymunkában, egymástól is tanulva, de időnként akár félrevonulva az alkotáshoz szükséges egyedüllét ihlető csendjébe, ahol Isten hangját meghallhatjuk.

képzőművészeti műhely

Votin Dóra

[festőművész]

Mit mondhatnék? A festészet: szerelem. Mikor estem szerelembe? 18 évesen. Előtte azt hittem, rajzolni fogok, grafikus leszek, de aztán rajztanárom, Korga György, többünket elvitt magával a nyári zebegényi Szőnyi I. Képzőművészeti Táborba, ahol a szabadban festettünk. Én ott estem szerelembe a színekkel… S ez még ma is tart! Később Gyémánt László és Urbán György voltak tanáraim, valamint Aknay János az, aki művészként és hozzáértőként mai napig terelget. Évekig a Pannónia Film Kft-nél dolgoztam háttérfestő grafikusként. Több éve önállóan dolgozom, festek, grafikai munkákat végzek (társasjátékok, könyv borító, egyebek). És természetesen a festményeimet kiállítom, ha épp szembe jön egy jó lehetőség. :)

Mindenkit szeretettel várok, aki szeret rajzolni, vagy festeni, s azokat is, akik valaha lekesen alkottak, de mára meghátráltak. A héten elsősorban látni tanulunk meg, miközben különböző grafikai, és aki szeretné annak festészeti, feladatokat végzünk el. Arról, hogy milyen eszközöket hozzatok, majd a tábor előtt egyeztetünk. Mindenki a saját holmijával fog dolgozni, bár tervezem egy-két közös munka létrehozását is.

Votin Dóra munkái megtekinthetők honlapján: www.votin.hu