Máig valami különös, titokzatos és egyben nosztalgikus érzés tölt el, ha nagyszüleim padlására gondolok. Gyermekkoromban, ha ott nyaraltunk, időnként fölmerészkedtünk ebbe a rejtelmes világba, ahol a beszüremlő napfény fehér csíkokat húzott a porba. A gerendákon átmászva az aszalt gyümölcsök fűzérei, szakadt állólámpák és egérrágta kosarak között  előbb-utóbb megtaláltuk azt a nagy faládát, ami tele volt mindenféle kincsekkel… régi sakkészlet, babák, búgócsigák, századelei színes mesekönyv, és még sorolhatnám, mi minden! Olyankor válogathattunk és amit legjobban megtetszett, lehozhattuk a padlásról, hogyaztán megtisztogatva gyönyörködhessünk “új” szerzeményünknek.

Most hogy nemrég beindítottuk az új Sófár Portált, a régire valahogy így emlékszem vissza, mint a kincses padlásra… sok értékes és elfeledett dolog ott maradt: interjúk, cikkek, videók, blogbejegyzések… amiket jó lenne lehozni. Ezért most egy kis sorozatot indítunk a fenti címmel – és minden résznél egy kincset “lehozunk a padlásról”, és megmutatunk… remélem jó kaland lesz mindannyiunknak! És mindjárt jön is az első kincs!