“Kincsek a padlásról” sorozatunk első gyöngyszeme a hamisbatikolásról szóló cikkünk, mely régi sófárblogról való, most pedig az ötlettárunkban fog helyet kapni. Íme a cikk, a végén néhány értékes megjegyzéssel:

“…figyu, áruld már el, hogy csináltátok azokat a színes, sófár-figurás drapériákat, mert szeretnénk mi is csinálni…!?”

Tovább… »

A következőkben egy kis segítséget szeretnék nyújtani azoknak, akik most kezdenek bele a dicsőítésvezetés szolgálatába. Remélem ez a pár jó tanács segíteni fog a kezdeteknél abban, hogy mire figyeljünk oda (a tippek nem fontossági vagy időrendi sorrendben következnek egymás után). Ezek most az én (Kiss Sámson Endre) fejemből pattantak ki, de később remélhetőleg mások is hozzájárulnak majd a maguk bölcsességével a témához.

1. Hangolás. Ha gitáros vagy, akkor ezt a részt ne spórold meg. A gitártanárom azt mondta régebben, hogy egy zenekarban egy gitárnál csak két gitár a hamisabb… Ha pedig hamis hangszereken játszunk, az nem fog dicsőséget hozni Isten nevének.

Tovább… »

Bizonyára sok gyülekezeti alkalom szervezésekor szembesültünk már azzal a „nagyívű hatástanulmányokat követelő” és „a gyülekezeti missziós stratégia alapjait megrázó” kérdéskörrel, hogy vajon a dalszövegeket énekeskönyvből, kiadott lapokról, diavetítő, írásvetítő, avagy projektor által kivetített képről olvassa a gyülekezet? Az érveket, ellenérveket, szempontok taglalását hagyjuk meg az alkalmak szervezőinek. Most csupán néhány tippet adnánk, segítségként. Tovább… »

Ez egy olyan kérdés, ami épp olyan izgalmas lehet az első gitár vásárlásakor, mint amikor már egy kis tapasztalattal a hátunk mögött döntünk arról, hogy milyen stílus felé induljunk el.

Az első gitár vásárlása talán azért is különösen fontos, mert amíg egy jó hangszer inspirálhat a gyakorlásra, egy rossz hangszer egy életre elveheti a kedvünket a zenéléstől.

Tovább… »

A következőkben néhány zeneiskolát fogok ajánlani, mert fontosnak tartom, hogy azok, akik Istennek és az Ő dicsőségére akarnak zenélni, azok minél színvonalasabb módon tegyék ezt. (Persze nem azt gondolom, hogy mindenkinek a zenére kéne feltennie az életét - mert az különösen Magyarországon nem könnyű – , de akár egyetem v. fősuli mellett is érdemes elgondolkozni rajta.) Tehát a Sófár dicsőítőiskola mellett ;) talán ezeken is érdemes elgondolkodni hosszútávon.

Azért is fontos lehet, hogy tudjatok ezekről a lehetőségekről, mert vannak olyan helyek is, ahol 23 éves kor alatt ingyen lehet tanulni…

Tovább… »

Szerző: Eric Herron,  a 2008-as, 1. Sófár Dicsőítő Iskola szemináriumvezetője

A legjobb megjegyzést, amit dicsőítésvezetőként kaphatok, néhány éve, egy alkalom után mondták nekem, ahol misszionáriusokat vezettem a (zenei) dicsőítésben. Nem az volt, hogy “Nagyon jó hangod van!”, vagy “Hű, de király gitárszólók voltak!”.

Ez volt: “Ma LÁTHATATLAN voltál.”

Elsőre nem tudtam, hogy fogadjam ezt. Dicséret volt? Vagy kritika? Aztán elkezdtem beszélgetni azzal, aki ezt mondta, és kezdtem megérteni mit akart mondani ezzel. Elmagyarázta, hogy természetesen látta a dicsőítő csoportot a színpadon a dobost, basszerost, gitárosokat és énekeseket. De a húsz perces dicsőítés nagy része alatt olyan volt, mintha nem lettek volna ott. Valahogy úgy játszott, énekelt és vezetett a csoport, hogy nem állt az útban, félreállt. Láthatatlan lett. Tovább… »