Egyik legfontosabb dicsőítéssel kapcsolatos tapasztalatom az első Sófár konferencián történt velem Gazdagréten, amikor a záró dicsőítés keretében Sipos Péter, a dicsőítésvezető az énekek között csend szünetet tartott, azt mondta, hogy most mindenki csendben magában imádkozzon. Én akkor dobosként vettem részt a dicsőítésben, így ezzel átéltem azt, hogy milyen amikor a hangszerek csöndben vannak, és nekem is csöndben kell lennem, hiába is lendültem be előtte a dobolásba.
Címke: 1. Sófár konferencia 2006
“Mert én újat cselekszem” – élménybeszámoló az 1. Sófár Református Dicsőítő Konferenciáról
“Mert én újat cselekszem”
élménybeszámoló az első sófár református dicsőítő konferenciáról
szerző: Szabó András
PROLÓGUS
Rám hárult a megtisztelő feladat – aminek nagy kedvvel teszek eleget -, hogy beszámoljak az első Sófár református dicsőítő konferenciáról! Elöljáróban csak annyit írnék, hogy egy-két nappal az esemény után visszagondolva április 22-ére még azon merengtem, hogy vajon álom volt-e mindez, vagy tényleg valóság? Dicsőítő konferencia a református egyházban? Áááá, dehogy, talán csak képzelődsz! – a racionális válaszom ez lett volna. A valóság azonban rácáfolt a racionalitásra, ahogy már csak szokott az lenni az Úrnál: TÉNYLEG volt egy dicsőítő konferencia! Nem álom volt, amiről annyit álmodoztunk!
enumeráció
Na de forgassuk csak vissza az idő kerekét annak a bizonyos napnak a reggelére! Április 22, szombat, hajnal. Csend. Kampánycsend. A rövidre sikerült éjszaka után a hajnal kissé álmos hangulatban és csipás szemekkel találja a gazdagréti templom felé igyekvő szervezőket 7 és 8 óra között, agyukban zakatoló szervezési kérdésekkel, megoldatlan problémák tucatjával.
De ahogy találkoznak, látják: innen is – onnan is fáradt, de mosolygó arcok, segítő kezek bukkannak fel, minden olyan gyorsan és gördülékenyen zajlik. Kikerül a kapu fölé a Sófár-zászló, a büfébe a forró tea és a kávé, a regisztrációnál pedig egy szempillantás alatt már manufaktúrában üzemel a névtáblák és könyvjelzők vágása és rendezése.
Aztán egyik percről a másikra már csak azt érzékeljük, hogy egyre többen leszünk, áramlanak befelé az emberek, egyre másra ismerős arcok tűnnek fel – akiket így egyszerre tán még sosem láttunk egy helyen (!) , sor kígyózik a regisztráció előtt, egészen ki az utcára, a jókedvű beszélgetésektől pedig egyre hangosabban zsong az épület.
Te jó ég, elkezdődött a Sófár!
Tizenhét szeglet tizenhét kör
Sófár KONFERENCIA | 2006. április 22. | gazdagrét
szemelvények a kiscsoportos beszélgetésekből
Kiscsoport-Koordinátor: Kovách János
A kiscsoportos beszélgetések célja az volt, hogy megismerjük egymás véleményét, tapasztalatait, kérdéseit a dicsőítéssel kapcsolatban.
Amellett, hogy szó volt az előadásról, illetve, hogy kinek mi jut eszébe a dicsőítésről, az előzetesen kidolgozott tematika alapján a 17 kiscsoportban a beszélgetés fő témái a dicsőítés ún. “érzékeny kérdései” voltak:
● a dicsőítés és az érzelmeim
● a minőség dilemmája a dicsőítésben
● az ízlés kérdése a dicsőítésben
A kiscsoportokban zajló találkozásokat, eseményeket és beszélgetéseket újra felidézni képtelenség volna írásban, mégis az ott elhangzó gondolatokból hadd álljon itt néhány szemelvény. A következő töredékek a kiscsoportvezetők beszámolóiból ízelítőt adnak arról, hogy mi fogalmazódott meg a kiscsoportos beszélgetéseken: Tovább a folytatáshoz
A dicsőítés alapkérdései
Sófár KONFERENCIA | 2006. április 22. | gazdagrét
előadó: Thoma László
Kedves Jelenlévők, kedves Barátaim!
A dicsőítéssel nagyon sok tanulmány és könyv foglalkozik. Lehet, hogy nem ismerünk mindent, lehet, hogy csak párról tudunk, de nagyon sok kiadónak jelent már meg általában angol vagy amerikai eredetiből való fordítása a dicsőítésről. Magyar lelkipásztorok is írtak már több művet erről, beszámolva saját tapasztalataikról. Éppen ezért ajánlom mindenkinek a figyelmébe, hogy ha ilyen könyvet, vagy bármilyen fajta irományt lát, igyekezzen azt elolvasni, természetesen egészséges kritikával, a Biblia mérlegén való megvizsgálással.
A dicsőítés fogalma
A dicsőítés fogalmával szeretném kezdeni. Sokan nem tudják hova tenni ezt a szót. Egyesek szerint a dicsőítés szó ma már lefedett. Lehet, hogy ezt mi nem érzékeljük még, de ugyanúgy, mint a megtérés szó alatt, van, aki esetleg negatív dolgot ért. Ne lepődjünk meg tehát, hogy ha valaki esetleg megkérdezi tőlünk, hogy mi az a dicsőítés, mit kell ezen érteni. A fogalmi meghatározás nagyon nehéz. Én magam nagyon szeretem ezt a szót, s használom is. Az, hogy ki mit ért alatta igazából, az illetőnek a dolga. Nagyon fontos, hogy én hogyan használom ezt a szót
|
Igazából attól függ, hogy mennyire lesz elfogadott a közös-ségeinkben, a re-formátus gyüleke-zeteinkben, hogy ki használja, és mire használja. |
A dicsőítés összefoglalóan Isten magasztalását, dicséretét jelenti. Isten imádatát, hódolatot, ujjongást a mindenható Isten előtt, és én arra szeretnék bátorítani mindenkit, hogy igenis, merjük használni ezt a szót, akár a mi református gyülekezeteinkben is. Tovább a folytatáshoz
Ellipszisek, élőszobrok és a keverőpult – összefoglaló a szemináriumokról
Sófár KONFERENCIA | 2006. április 22. | gazdagrét
Ellipszisek, élőszobrok és a keverőpult
összefoglaló a szemináriumokról
szeminárium-koordinátor: Szabó András
“A zsűri nehéz helyzetben van” hallottuk régen, még a szépemlékű “ki mit tud?” – műsorok idején, és habár most itt nem egy versenyről van szó, ugyanezzel az örömteli sóhajjal látok hozzá a beszámoló megírásához. Ugyanis nehéz lenne most bármilyen frappáns és jól hangzó mondattal összefoglalni és kiértékelni a szemináriumok munkáját.
Ha átfutunk a szemináriumvezetők bemutatkozóin, már akkor láthatjuk, hogy mennyire sokszínű csapatról van szó. Ha pedig végig részt vehettünk volna valamennyi szemináriumon (mint ahogy nem tehettük, hiszen egy időben voltak), egy nagyon izgalmas kép tárult volna elénk: mindegyik egyedi stílusban, egyedi felépítéssel, egyedi tartalommal és módon zajlott le.
Volt, ahol a tanítás, volt, ahol a beszélgetés, volt, ahol az Igetanulmányozás, megint máshol pedig a kreativitás került középpontba. A 3 fős beszélgető- és imádkozóköröktől az élőszobrokig, a 20-30 fős spontán módon ellipszisbe rendeződő csoportosulásoktól a szíveket, szárnyakat és fakanalakat rajzoló lelkészekig sokféle megközelítést láthattunk, egyetlen céllal: közelebb jutni Isten csodálatos tervéhez a dicsőítésben!
Itt pedig következzenek a szemináriumok saját kis összefoglalói, melyeket a szemináriumvezetők beszámolóiból állítottunk össze. [A hiányosságokért elnézést kérünk!]